|
| Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak |
|
| |
| |
Cím: | A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása / 2020-3.1.1-ZFR-VHF |
Kiíró: | Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal |
Határidő: | 05/29/2020 |
Érvényes: | 05/29/2020 |
Tárgymutató: | villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása / 2020-3.1.1-ZFR-VHF |
Pályázhat: | Jogi személyiségű vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek közül a 113, 114, 141, 572, 573 GFO kóddal rendelkezők, amelyek: - kettős könyvvitelt vezetnek, - nem tartoznak a KATA hatálya alá |
Napi Pályázati Értesítő >>> |
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása KÓDSZÁM: 2020-3.1.1-ZFR-VHF 1. A FELHÍVÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE 1.1 A Felhívás indokoltsága és célja Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott EU Éghajlat- és Energiapolitikai Keret alapján az Európai Unió kiemelt célkitűzése, hogy EU-szinten 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázkibocsátás (a továbbiakban: ÜHG). A hazai cél az ÜHG legalább 40%-kal történő csökkentése 2030-ig 1990-hez képest.1 A részarányra vonatkozó uniós cél 32% 2030-ra. Magyarország a megújuló energiaforrások bruttó végső energiafogyasztáson belüli 21%-os részarányának elérését tűzi ki célul 2030-ra2. 1Az Európai Bizottság - a 2019. december 11-én közzétett Zöld Megállapodásról szóló közleménye alapján - a 2030. évi ÜHG kibocsájtás-csökkentési célt 50-55%-ra tervezi emelni. 2Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében rögzített célok. 3A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmező rendelkezéseinek 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőmű. Az európai klímavédelmi törekvések és a hazai adottságok (jelentős nap, szél, biomassza/biogáz és földhő potenciál), valamint a jelentős energiaimport-függőség figyelembevételével Magyarországon a hosszú távú cél olyan energetikai iparági struktúra megteremtése, amelyben a tiszta (CO2-kibocsátás-mentes) villamosenergia- és hőtermelés biztosíthatja a hazai ellátás túlnyomó részét. Az alacsony változó költségű nukleáris alaptermelést több ezer MW teljesítményű, megújuló bázisú elosztott termelés egészítheti ki a szükséges rugalmasságot biztosító technológiákkal és eljárásokkal, valamint a mindezt rendszerben működtetni képes hálózatokkal együtt. Az atomerőművi beruházás mellett a naperőművek (a továbbiakban: PV) erőművek részarányának növekedése jelentős hálózatfejlesztési beruházásokat tesz szükségessé. 2019-ben - a mintegy 7100 MW fogyasztói csúcsigénnyel jellemezhető rendszerben - a PV-k összessége országos szinten már meghaladta az 1100 MW beépített kapacitást, ebből közel 400 MW-nyi háztartási méretű kiserőmű3 (a továbbiakban: HMKE) volt üzemben. Az új Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig c. dokumentumban (továbbiakban: új Nemzeti Energiastratégia) megfogalmazott cél 6000 MW fölötti PV kapacitás 2030-ra. A PV-termelés felfutásával egyre jellemzőbb, hogy a termelés és a fogyasztás napon belül nincs egyensúlyban; a csúcsterhelés a reggeli és esti órákban jelentkezik, míg a termelés a napsütéses délelőtti és délutáni órákban lehetséges. Továbbá a naperőműves termelés éven belüli eloszlása sem egyenletes; a nyári időszakban megtermelt energia többszöröse a télinek és a téli csúcsigény jobban növekszik, mint a nyári. Az elosztott időjárásfüggő megújuló termelés és a fogyasztás közötti, időben változó különbség - megfelelő hálózati-, vagy fogyasztói oldali beavatkozások nélkül - időszakos hálózati túlterhelődésekhez és feszültségproblémákhoz vezethet. Az új Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott PV célkitűzések teljesülése esetén előfordulhatnak olyan üzemállapotok, amikor a hazai PV termelés meghaladja a fogyasztói teljesítményigényt, így a megtermelt villamosenergia tárolására vagy exportjára, esetleg nagyobb volumenű ügyféloldali Szöveg beavatkozásra lesz szükség (azzal nem is számolva, hogy extrém esetben a naperőművek visszaszabályozására is szükség lehet, amely ellentétes a klímavédelmi célkitűzésekkel). A kisfeszültségű hálózaton (a továbbiakban: KIF) hosszú, kis fogyasztású vonalakra csatlakozó PV esetén lokálisan most is hálózatfejlesztésekre van szükség, a középfeszültségű hálózaton (a továbbiakban: KÖF) pedig bizonyos hálózatok már zároltak, azaz fejlesztés nélkül további erőmű nem csatlakoztatható. A nagyfeszültségű (a továbbiakban: NAF) elosztóhálózatra, a közvetlenül NAF/KÖF alállomásokba és a KÖF hálózatra csatlakozó nagyobb teljesítményű (10-50 MW-os) PV kiserőművek a teljesítményáramlás megfordulását okozhatják a NAF/KÖF alállomásokban. További probléma, hogy a NAF hálózat szállítói kapacitását már néhány darab PV kiserőmű is képes lefoglalni, és ezen hálózatok fejlesztése nagyon költséges. Sajátos kihívást jelent Budapest energiaellátása, mivel a főváros terhelése jelentős, ugyanakkor itt érdemben nem létesülhetnek nagyobb naperőművek, csak kisebb, HMKE méretűek. A 132kV-os elosztóhálózat viszont nincsen felkészítve arra, hogy sok száz MW-ot szállítson a főváros felé akár több száz km-ről. A fentiek alapján a Felhívás elsődleges célja az innovatív megközelítésű hálózatfejlesztési javaslatok támogatása az időjárásfüggő megújuló energia alapú termelők integrációja érdekében. A MAVIR adatai alapján 2018-ban a hazai villamosenergia-felhasználás elérte a 45,42 TWh értéket, mely közel 0,8%-os növekedést jelent a 2017-es évhez viszonyítva, míg a 2016. évi 44,42 TWh nagyságú fogyasztás 2017-re 1,4%-kal növekedett. Az elosztói engedélyesek (a továbbiakban: DSO-k) a lakossági és ipari felhasználók számának és fogyasztásának folyamatos növekedésével, az eddig jellemző fogyasztási görbe változásával és az egyidejűségek növekedésével is szembesülnek. Az ipari szegmensben számos új telephely, ipari park létesül, melyek jelentős alállomási beruházásokat igényelnek a megfelelő ellátás biztosítása érdekében. Az alacsony karbonintenzitású energiagazdaságra történő átállás kulcsfontosságú fejleményei a hőszivattyúk alkalmazásának felfutása és az e-mobilitás terjedése, amelyek jelentősen megnövelik az egyes háztartások villamosenergia-igényét. Az így jelentkező műszaki kihívások a megújuló termelők hálózati integrációjához hasonlóak, csak a folyamat iránya ellentétes: emelkedő feszültség helyett a feszültségesés a probléma, illetve a túlterhelést okozó áramlás iránya a felhasználók felé, és nem az elosztott termelőktől a nagyobb feszültségszintek felé hat. Szintén cél tehát a megnövekedett villamosenergia-igényből fakadó elosztóhálózati műszaki kihívások innovatív megoldásokkal történő kezelése. Az elosztott és/vagy időjárásfüggő termelés, az egyre inkább változó felhasználói viselkedés (amelyre jellemző az aktív szerepvállalás az energetikai szolgáltatásokban és piacokon) és az általánosan jelentkező terhelésnövekedés (villamosítási beruházások háztartási szinten, ipari parkok, új épületek stb.) egyaránt hálózati beruházásokat, vagy azokat kiváltó, innovatív megoldásokat (úgynevezett NWA-t, non-wire alternative megoldásokat) igényelnek a villamosenergia-ellátás színvonalának fenntartása érdekében, ahogyan az elosztott energiatermelés megjelenésével a teljesítményáramlás megváltozó iránya, ill. a feszültségváltozások is új kihívások elé állítják a DSO-kat. Szöveg Az ebből fakadó fejlesztési igény lehetőséget teremt a költséghatékony, okos hálózati megközelítések és innovatív eljárások/megoldások alkalmazására, ami strukturálisan az új céloknak megfelelő hálózatot eredményezhet. Jelen pályázat keretében a DSO-kat abban kívánjuk segíteni, hogy hálózatukat és/vagy annak üzemeltetését innovatív eszközökkel vagy megoldásokkal, a hagyományos hálózatfejlesztésnél költséghatékonyabb módon készítsék fel ezeknek a kihívásoknak a kezelésére, valamint az átviteli rendszerirányítót (a továbbiakban: TSO) is a nagyfeszültségű távvezetékek terhelhetőségének növelését célzó innovatív megoldások alkalmazásában. 1.2 A Felhívás háttere Jelen felhívást az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, mint lebonyolító (továbbiakban: NKFI Hivatal vagy Lebonyolító) útján hirdeti meg a vonatkozó uniós irányelv4 alapján. Az irányelv 10. cikk (1) bekezdése alapján az ingyenesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egységet az Európai Unió tagállamai árverés útján értékesítik. A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételeket a tagállamok az Irányelv 10. cikk (3) bekezdésében részletezett célokra használhatják fel. A Felhívás keretein belül támogatható célokat az 1.1. bekezdés tartalmazza. 1.3 A projekt célkitűzései Az alábbiak közül legalább egy cél elérésének vállalása kötelező a projekt megvalósítása során 1. Kis- és/vagy középfeszültségű elosztóhálózat PV (ide értve a HMKE-t is) befogadóképesség-növelése céljából alkalmazható innovatív technológiák, hálózatirányítási módszerek, szoftverek és egyéb üzemelési megoldások telepítése és tesztelése; 2. A hálózati feszültség kvázistacioner és tranziens effektív értékének és fázisok közötti szimmetriájának szabályozása aktív eszközökkel, ezáltal a szabványok és a garantált szolgáltatásokban foglalt előírások betartása (különféle topológiai viszonyok melletti PV-csatlakozások és elektromos töltő állomások esetén); 3. Különböző teljesítményű és eloszlású PV-erőművek és elektromos töltőállomások hálózati csatlakozása mellett az előírt villamosenergia-minőség értékek fenntartása és javítása, szabványtalan közcélú hálózati feszültséget előidéző csatlakozási pontok lokalizálása (feszültségminőség, ellátás-folytonosság, gyors feszültségváltozások mértéke, aszimmetria stb.); 4. Elosztóhálózati túlterhelések és feszültségingadozások előrejelzése és kezelése szenzorok, aktív elemek, valamint a fogyasztó oldali befolyásolás (DSR) eszközeivel (az okosmérőket és az egyéb épületszintű megoldásokat is beleértve); 5. Nagyfeszültségű távvezetékek terhelhetőségének növelése innovatív megoldások (például újszerű sodrony, dinamikus terhelés-számítás, energiatárolás) alkalmazásával; 6. Olyan lokális energetikai megoldások (például mikrohálózatok) kialakítása, amelyek biztosítják különböző közösségek (pl. ipari park, nagyvállalati telephely, közintézmény, lakópark/lakónegyed) összes villamosenergia-igényének kielégítését innovatív rugalmassági eszközök és együttműködési rendszerek alkalmazásával; 7. Fogyasztók keresletoldali válaszainak (DSR - fogyasztói rugalmasság) és rugalmas termelők által biztosítható rugalmassági termékek/szolgáltatások elosztóhálózat üzemeltetőnek (DSO) értékesítését segítő elosztói rugalmassági platform jogi, szerződéses, műszaki, mérési, számítástechnikai és elszámolási kereteit (hardver és szoftver) biztosító tevékenységek, szoftverek, berendezések kifejlesztése és a legjobb gyakorlatok hazai alkalmazhatóságának vizsgálata; 8. Az átviteli vagy elosztóhálózatok üzemeltethetőségét javító, üzemzavar-elhárítást, és/vagy nem tervezhető helyzetek megoldását gyorsító innovatív megoldások implementálása a szolgáltatásminőség és a fogyasztói élmény javítása érdekében. 2. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS A támogatás forrása: a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. számú melléklet XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet 20. cím 35. alcím 4. jogcímcsoport Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ÁHT: 338306)elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzata. Rendelkezésre álló teljes pályázati keretösszeg: 3 milliárd forint. Támogatás a rendelkezésre álló keret erejéig nyújtható. A támogatásban részesülő támogatási kérelmek várható száma 3-8 darab. E szám indikatív jellegű, a támogatást igénylők által igényelt és elnyert támogatás függvényében változhat. 3. JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK 3.1. A támogatást igénylők köre Jelen felhívás keretében támogatási kérelmet önállóan vagy konzorciumi formában is be lehet nyújtani. A Felhívás vonatkozásában támogatást igénylő alatt a támogatási kérelemben meghatározott projektet önállóan megvalósító vállalkozást, vagy konzorciumi pályázat esetén a konzorcium vezetőjét, konzorciumi tag alatt e konzorciumban résztvevő további tagokat értjük. A támogatást igénylő és a konzorciumi tagok a továbbiakban együttesen pályázó(k) vagy - támogató döntés esetén - kedvezményezett(ek). Jelen Felhívásra pályázóként támogatási kérelmet nyújthatnak be a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyek: - önállóan DSO vagy TSO - konzorciumban, amelynek a konzorciumvezetője kizárólag DSO vagy TSO lehet, vagy olyan villamosenergia-termelői engedéllyel rendelkező jogi személy, amely a rendszerszintű szolgáltatások piacán minimum 5 éve akkreditációval rendelkezik és a rendszerszintű szolgáltatások piacán minimum 10 MW kapacitással az elmúlt 5 év során legalább 3 éven keresztül részt vett; az alábbiak szerint: Jogi személyiségű vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek közül a 113, 114, 141, 572, 573 GFO kóddal rendelkezők, amelyek: - kettős könyvvitelt vezetnek, - nem tartoznak a KATA hatálya alá, A fenti feltételeken felül további elvárás a konzorciumban a TSO vagy a DSO mellett résztvevő támogatásigénylővel szemben, hogy: - a támogatott tevékenységeket biztosító berendezések vonatkozásában az elosztóhálózati engedélyes, az átviteli rendszerirányító beszállítója vagy - a hálózat üzemeltetését segítő rugalmassági termékeket szolgáltató vagy - szoftverfejlesztő legyen. 3.2. Gazdasági jogosultsági feltételek Az alábbi szempontok minden vállalkozás esetén külön-külön vizsgálandók. 1) A pályázó utolsó lezárt, teljes (365 nap) üzleti évre vonatkozó közzétett éves beszámolója szerinti átlagos statisztikai állományi létszáma nem lehet kevesebb 1 főnél. 2) A pályázó utolsó lezárt, teljes (365 nap) üzleti évre vonatkozó közzétett éves beszámolója szerinti saját tőkéje nem lehet negatív. A konzorciumvezető vállalkozásnak az alábbi 1) és a 2) szempontoknak egyaránt meg kell felelnie, a konzorciumi tag esetében csak a 2) szempont vizsgálandó 3.3. A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése során az érdemi vizsgálat nélküli elutasítási indokok Nincs lehetőség hiánypótlásra, így a projektjavaslat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül ha: 1) a minősített elektronikus aláírással vagy nem elektronikus aláírással ellátott elektronikus úton benyújtott nyilatkozat hiányzik, hiányos vagy hibás, 2) a pályázati csomagot nem a Felhívásban leírtak szerint nyújtották be, 3) a támogatást igénylő vagy konzorcium által igényelt támogatás összege nem éri el a minimálisan igényelhető mértéket, 4) a projekt tervezett végrehajtási időtartama nincs összhangban a Felhívás 4.3. pontjában meghatározottakkal, 5) a támogatási kérelemben elvárt kötelező vállalások vállalása nem történt meg, 6) valamely pályázóval szemben a támogatási kérelem benyújtásakor valamely jogszabályban, a Felhívásban vagy a Felhívás mellékletét képző Általános Pályázati Útmutatóban (továbbiakban: Útmutató) meghatározott kizáró ok áll fenn, 7) a támogatási kérelemben rögzített téves/valótlan/nem helyt álló adatok alapján történt a támogatási kérelem (Útmutató szerinti) befogadása. 3.4. A projekt területi korlátozása A projekt megvalósításának elsődleges helyszíne a pályázók - a támogatási kérelem benyújtásáig - bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe továbbá a fentieken túl a projekt megvalósulhat olyan ingatlanon is, amely a pályázó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára egyéb jogcímen jogosult. A Pályázó a megvalósítási helyszín jogszerű használatának igazolására szolgáló dokumentumot az első szakmai részbeszámoló mellékleteként köteles benyújtani. 4. A TÁMOGATÁSI KÉRELEMMEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK 4.1. Támogatható tevékenységek bemutatása A pályázat keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak: Önállóan támogatható tevékenységek I. Alkalmazott (ipari) kutatás Jelen Felhívás keretében önállóan a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26., 1.o.) .) (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 85. pontja szerinti alkalmazott kutatás5 tevékenység támogatható. II. Kísérleti fejlesztés Jelen Felhívás keretében önállóan 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés6 tevékenység támogatható. A kísérleti fejlesztésre vonatkozóan önállóan vagy az alkalmazott (ipari) kutatással együtt az elszámolható költségek el kell, hogy érjék a projekt elszámolható költségének legalább 30%-át. Önállóan nem támogatható tevékenységek III. Eszközbeszerzés IV. Immateriális javak beszerzése V. Építés beruházás tevékenység VI. Projekt koordináció tevékenység VII. Közbeszerzési tevékenység A Felhívás keretében az 5.7.2. pont szerint megvalósítandó egyes feladatokat be kell sorolni a jelen pont I-VII. alpontok szerinti támogatható tevékenységek közé. 5. A FINANSZÍROZÁSSAL ÉS MEGVALÓSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK 5.1. Előleg igénylés, finanszírozás A projekt megvalósításához előleg igényelhető, amennyiben az előleg folyósítására vonatkozó, az Útmutató 1.2 pontjában előírt feltételek fennállnak. Az összes igényelt előleg pályázónként legfeljebb a támogatás 90%-a lehet indokolt esetben. A támogatási összeg utolsó 10%-a előlegként vagy részteljesítésként nem fizethető ki, csak a záró beszámoló elfogadása után folyósítható. Támogatási kérelmenként az igényelhető támogatás összege: minimum 30 millió Ft maximum 1,1 milliárd Ft. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás 5.2. Elszámolható költségek köre A Felhívás keretében az alábbi költségek tervezhetők, és számolhatók el figyelemmel az Útmutató 2.2. pontjában meghatározott részletszabályokra: I. Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás tevékenységgel összefüggésben elszámolható költségek Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetében a támogatás maximális intenzitása az Útmutató 1.3 pontjában meghatározottak alapján az alábbiak szerint alakul: 25%-tól 80%-ig 9. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK 9.1. A támogatási kérelmek benyújtásának módja A támogatási kérelmet a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni. A kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez az Útmutatóban leírt módon csatolni kell a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is. A nyilatkozatot - ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el - papír alapon személyesen vagy postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb 3 naptári napon belül egy példányban, zárt csomagolásban. A beküldést úgy kell teljesíteni, hogy kézbesítéskor a küldeményen feltüntetett adatok alapján egyértelműen megállapítható legyen a küldeménynek a kézbesítési szolgáltató részére a Felhívásban rögzített határidőben történő átadása. Kérjük, hogy a csomagoláson jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát (2020-3.1.1-ZFR-VHF), a támogatást igénylő nevét és címét. 9.2. A támogatási kérelmek benyújtásának helye A nyilatkozat papír alapú példányát - ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el - személyesen az NKFI Hivatal ügyfélszolgálatán kell leadni, vagy postai úton a következő címre kell megküldeni: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban információk az NKFI Hivatal hivatalos honlapján (http://nkfih.gov.hu/) találhatóak meg. További felvilágosítás kérhető e-mailben és telefonon az NKFI Hivatal pályázati ügyfélszolgálatán: E-mail: nkfialap@nkfih.gov.hu Telefon: +36 (1) 795 9500 Ügyfélfogadási idő: H-CS 09:00-16:00; P 09:00-12:00 9.3. A támogatási kérelmek benyújtásának határideje A támogatási kérelmek (elektronikus) benyújtása a kitöltő program élesítésétől 2020. május 29. 12:00 óráig lehetséges. A támogatói döntés időpontja: 2020. szeptember 30. napjáig. 9.4. A Felhívás felfüggesztése és megszüntetése Ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, az NKFI Hivatal a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az NKFI Hivatal honlapján közzéteszi. Ha a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatokról hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni. https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/egyeb-tamogatas/villamos-energia-halozat-stabilitasat-rugalmassagat-biztosito-fejlesztesek-2020-311-zfr-vhf/palyazati-felhivas A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.) A pályázattal kapcsolatos dokumentumok: pályázati csomag | Ingyenes e-mail tanfolyam Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert? Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.Legalább ennyit a forrásteremtésről címmel Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni. Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni. Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is. A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság. Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban. Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál... Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet. Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok! Huszerl József szerkesztő Itt iratkozhat fel
Ingyenes hírlevelünkre itt iratkozhat fel
| |||||||||
|
| |
| Felhasználási feltételek |