|
| Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak |
|
| |
| |
Cím: | Mailáth György Tudományos Pályázat |
Kiíró: | Országos Bírósági Hivatal |
Határidő: | 10/03/2025 |
Érvényes: | 10/03/2025 |
Tárgymutató: | |
Pályázhat: | bírósági és joghallgatói tagozat |
Napi Pályázati Értesítő >>> |
Mailáth György Tudományos Pályázat Pályázati kiírás 2025 Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül megrendezésre polgári jogi, büntetőjogi, munka-és közigazgatási jogi, valamint bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekcióban. A pályázatok postára adási határideje: 2025. október 3. A pályázatokat postán vagy személyesen az 1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6. szám alatt lehet benyújtani. 2025-ben az alábbi témakörökben várjuk a pályamunkákat: Polgári Jogi Szekció 1. Digitális technológiák és eszközök alkalmazása a polgári eljárásokban (Elektronikus kapcsolattartás, elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével történő bizonyításfelvétel, egyszerűsített telekommunikációs jelenlét) 2. Adatvédelem a bírósági eljárásokban (GDPR és az Infotv. érvényesülése a polgári perekben, adatvédelmi kifogás jogintézménye) 3. A mesterséges intelligencia alkalmazása a polgári igazságszolgáltatásban 4. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁPtv.) hatása a polgári igazságszolgáltatásra 5. A szakértői bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdései a polgári eljárásokban a változó jogszabályi környezet tükrében 6. A magánszakértő útján történő bizonyítás 7. Költségek a polgári perben a jogszabályi változásokra és a bírói gyakorlatra figyelemmel (Perköltség és annak elemei, díjszámítás, mérlegelési jogkör szabadsága) 8. Költségek előlegezése a külföldi elemet tartalmazó polgári perben 9. Határokon átnyúló jogviták elméleti és gyakorlati kérdései (Kézbesítés, bizonyításfelvétel) 10. A polgári peres eljárás elhúzódásának következményei, a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) alkalmazásának tapasztalatai 11. Kereset, keresethalmazat, kereset és ellenkérelem-változtatás dogmatikai elemzése 12. A jogerő fogalma és annak összehasonlító elemzése a rPp. és az új Pp. szabályozásában 13. Méltányosság és mérlegelési jogkör gyakorlása a polgári ítélkezésben 14. Ideiglenes intézkedés a személyi állapotot érintő perekben 15. A bírósági letét fajtái és kezelése 16. A perkoncentráció alapelvének megvalósulása a polgári peres eljárásban 17. A megállapítási kereset fogalma 18. A mediáció, mint a konfliktuskezelés alternatív eszköze 19. A végrehajtási jog elévülése a bírósági gyakorlat tükrében 20. A választójogból való kizárás tárgyában hozott döntés szempontjai a gondnoksági perekben 21. A cselekvőképesség részleges korlátozása, az ügycsoportok meghatározásának elmélete és gyakorlata a gondnoksági perekben 22. A gyermek jogellenes elvitele, a figyelmeztető jelzés elhelyezése és felülvizsgálata iránti eljárás 23. Családon belüli erőszak, veszélyeztető magatartás és a bíróság jelzési, intézkedési kötelezettsége a polgári peres és nemperes eljárásokban 24. A gyermekek polgári eljárásban történő meghallgatása (Ítélőképesség fogalma, szakértő bevonásának szükségessége és további sajátos eljárásjogi kérdések elemzése) 25. Az élettársi kapcsolat szabályozásának változásai 26. A gyermekkel való kapcsolattartás anyagi és eljárásjogi kérdései 27. Gyermekjogok az egészségügyben 28. Gyermektartás és a rendkívüli kiadások megítélése a bírói gyakorlat tükrében 29. A személyiség polgári jogi védelme a bírói gyakorlat tükrében 30. A digitális vagyon jogi megítélése, értékelése és annak jogi sorsa 31. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése 32. Vadkár 33. Határon átnyúló öröklési jogviták 34. A devizahiteles perek gyakorlatának változása az Európai Unió Bíróságának döntései tükrében 35. A kényszertörlési eljárás fejlődéstörténete napjainkig 36. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény által bevezetett változások és azok hatása a polgári jogi bíráskodásra 37. A közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adásával, a biztosítékadás eljárásjogi kérdései 38. Az építményi jog dogmatikai és gyakorlati kérdései 39. A haszonélvezeti joggal -mint vagyoni értékű joggal -kapcsolatos kérdések a házassági vagyonjogban 40. Társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perek gyakorlata Büntetőjogi Szekció 1. A bűnügyi együttműködés nemzetközi és uniós dimenziói 2. A gyülekezési jog védelme a bűncselekmények és szabálysértések tényállásszerűségével szemben 3. Az elektromos rollerek megjelenése a közlekedési bűntetőjogban 4. A zaklatás és a kapcsolati erőszak bűncselekmények összehasonlítása, ezekkel szembeni fellépés eszközei és ezek gyakorlati hatékonysága 5. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elhatárolási kérdései a bírói gyakorlat tükrében 6. A rágalmazás és becsületsértés gyakorlata, annak jogi problémái 7. Az eutanázia büntetőjogi megítélése az 1980-as évektől napjainkig 8. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében 9. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban 10. A pénzmosás ítélkezési gyakorlatának változásai és az anyagi jog változása, az alapbűncselekmény bizonyítási kérdései 11. Az emberkereskedelem ítélkezési gyakorlatának változásai 12. A büntetőeljárásban az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazásával kapcsolatos kihívások 13. A tisztességes eljárás elvének érvényesülésével kapcsolatos kihívások a büntetőeljárásban 14. Megalapozatlanság kiküszöbölésének lehetősége a fellebbviteli eljárásban, külön figyelemmel a korlátozott felülbírálattal, illetve teljes felülbírálattal érintett ügyek közti különbségekre 15. Titkosszolgálati eszközökkel beszerzett bizonyítékok felhasználása a bűntetőeljárásban 16. A büntetéskiszabás korlátai: a mértékes indítvány és a súlyosítási tilalom 17. Az online térben a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények 18. Bűnügyi felügyelet a gyakorlatban 19. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében 20. A vádlott személyes jelenlétével kapcsolatos szabályok érvényesülése a tárgyalási szakaszban 21. A perújítás gyakorlati kérdései 22. Anyagi igazság és valóság megállapítása a büntetőeljárásban 23. A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei 24. A polgári jogi igény -az elbírálás során az elsőfokú és a másodfokú eljárásban alkalmazandó polgári perrendtartási szabályok és elvek, valamint az előterjesztés polgári jogi joghatásai 25. A forum regit actum és a locus regit actum elvének érvényesülése az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében 26. Kockázatelemzés és annak kihatása a büntetés-végrehajtási bíró feladataira a Büntetés-végrehajtási törvény változása tükrében 27. A mesterséges intelligencia felhasználásának büntetőjogi aspektusai, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága az igazságszolgáltatás működése során 28. A digitális forradalom hatása a bűnözésre, a büntetőjogra és a büntetőeljárásjogra, ideértve a kiberbűnözéssel és a kriptovalutákkal kapcsolatos jogalkalmazási kérdéseket 29. A 12-14. év közötti bűnelkövetőkkel szembeni jogkövetkezmények bírói gyakorlata, a felelősségmegállapítás szempontjai 30. Az állatkínzás bűncselekményének aktuális anyagi-és eljárásjogi kérdései, a bűncselekménnyel kapcsolatos bírói gyakorlat 31. A közérdekű munka büntetés és a jóvátételi munka intézkedés összehasonlítása, kiszabásuknak és végrehajtásuknak gyakorlati problémái 32. Tárhelyszolgáltatás megszüntetése intézkedés alkalmazási köre és gyakorlati problémái 33. A bűnszervezetben való elkövetés megállapításának kérdései 34. A katonai büntetőjog aktuális anyagi-és eljárásjogi kérdései Munkajogi és Közigazgatási Jogi Szekció 1. A Kp. tárgyi hatályának határán -a közigazgatási bírói út legújabb kérdései 2. Az uniós jog alkalmazása az energetikai ügyekben 3. Általános és ágazati jog szerinti panaszjog a közigazgatási perekben, elhatárolások 4. Az uniós jog alkalmazása a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitákban 5. A pénzügyi felügyeleti ügyekben felmerült uniós jogi kérdések 6. A hatásköri bíráskodás tapasztalatai 7. A közigazgatási szervek közötti hatásköri viták, a bírósági kijelölés 8. Véleménynyilvánítás és polgári engedetlenség a munkajogban 9. A munkavállaló egészségügyi okból való alkalmatlansága a jogalkalmazás és az Alkotmánybíróság határozatai tükrében 10. Az egyenlő bánásmód sérelmével kapcsolatos bizonyítási szabályok, különös tekintettel a szexuális zaklatásra 11. A kamarai állásfoglalás kötőerejének megítélése a Kúria 11/2024. számú Jogegységi határozatának fényében 12. A hatóságok közötti lojális együttműködés a versenyjog területén 13. A jogsérelem orvoslása közigazgatási perekben 14. Az azonnali jogvédelem eszközei és gyakorlata a közigazgatási perekben 15. Gyermekvédelmi kérdések a közigazgatási perekben 16. Az önálló munkaügyi bíráskodás jövője az intézményrendszer változásai és a munkajogi tárgyú jogszabályalkotás tükrében 17. Az elkülönült munkaügyi bíráskodás létjogosultsága és jelentősége a polgári perrendtartás szabályrendszerében 18. Az ügyvezetői munkaszerződés létrejötte, megszüntetése 19. Az üzleti titok védelme a munkajogban 20. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége és az állásidő 21. Munkaidő, pihenőidő a magyar bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatban és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában 22. Jognyilatkozat pótlása a munkaügyi perekben 23. Bennfentes kereskedelem jogalkalmazási gyakorlata 24. Az emberi jogok szerepe a közigazgatási bíráskodásban 25. Személyiségi jogsérelem a marasztalási perekben az Mt. rendelkezéseire figyelemmel 26. A bírósági közvetítés akadályai, avagy korlátozott közvetítés a közigazgatási perekben 27. Iparbiztonsági ügyek a közigazgatási bíróság előtt 28. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény első évének gyakorlati tapasztalatai 29. Keresethalmazat a közigazgatási perben 30. Személyiségi jogsértések munkajogi aspektusai -sérelemdíj a munkajogi gyakorlatban 31. Munkaidő-szervezés egyes kérdései -heti és napi pihenőidő kiadásának problematikája 32. Platformalapú munkavégzés lehetséges irányai a platform irányelv tükrében, valamint a platformalapú foglalkoztatás minősítése a bírói gyakorlatban, különös tekintettel a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítéletére 33. Külföldi munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák, valamint a joghatóság, jogválasztás kérdése a munkaügyi perekben 34. Érvénytelenség a munkajogban és annak jogkövetkezményei 35. Az Alkotmánybíróság munkaügyi tárgyú döntéseinek bemutatása, elemzése 36. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának munkajogot érintő esetjoga -a legújabb döntések elemzése 37. Az egyesbírói és a tanácsban való eljárás szabályozási és jogalkalmazási anomáliái (Kp. 8. §) 38. A közigazgatási bírák adminisztrációs terhei csökkentésének lehetséges módjai 39. A bírósághoz való hozzáférés továbbfejlesztésének lehetséges módjai a közigazgatási perekben 40. A keresetváltoztatás útvesztői a közigazgatási perekben 41. A helyben lakás fogalma és annak igazolása a földforgalmi ügyekben 42. A fogyasztói árak szabályozásával kapcsolatos ügyek az EUB előtt 43. A földforgalmi ügyek legújabb kérdései 44. Az állami digitalizáció hatása a közigazgatási bírósági eljárásban 45. Gyermekvédelem a közigazgatási ítélkezés tükrében 46. Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos jogviták a közigazgatási bíróság előtt Általános Igazgatási és Hivatástörténeti Szekció 1. A közigazgatási bíráskodás rendszerváltás utáni hatásköri rendszerei 2. A bírói életpálya előtt álló új kihívások, az utánpótlás kérdése az új szabályok tükrében 3. A bírák és bírósági eljárások védelmének lehetséges szabályozási irányai 4. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény hatása a bíróságokra 5. Az igazságügyi alkalmazottak vétkes kötelezettségszegésének munkáltatói megítélése 6. A bírák vétkes kötelezettségszegése 7. A Kúria joggyakorlat egységesítő tevékenységének jogtörténeti fejlődése 8. A fogalmazói lét múltja és jövője 9. Az igazságügyi alkalmazottak motiválásának lehetséges eszközei, különös tekintettel a jegyzők bírósági szervezeten belüli megtartására 10. A bírósági életpálya egykor és ma -összehasonlító jogtörténeti áttekintés, valamint a bíróvá válás lehetséges modelljei 11. A bírósági határozatok közérthetősége 12. A bíró és a bíróság kizárásának alakulása a kezdetektől napjainkig 13. A mesterséges intelligencia szerepe, haszna és veszélyei a bírói igazgatásban, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (Dáptv.) alkalmazásával kapcsolatos aktualitások 14. Az automatikus szignálás és az ügyteher arányos eloszlása 15. Az ügyek nehézségének mérési eszközei, a súlyszámrendszer problémái 16. A home office munkavégzés és a bírósági munka összefüggései 17. Generációk a munkahelyen 18. A bírói illetmény modelljei az Európai Unió tagállamaiban, a bírói függetlenség anyagi oldala 19. A szubjektív és objektív integritássértés 20. A végrehajtási ügyintézők szerepe a bírósági szervezetben 21. A bírósági szervezet digitalizációja és annak hatása az igazságszolgáltatás hatékonyságára 22. A bírói kiválasztási rendszer összehasonlít? elemzése nemzetközi modellek és a hazai gyakorlat tükrében 23. A bírói függetlenség versus igazgatási, ellenőrző és irányító feladatok 24. A bírák fegyelmi felelőssége és a fegyelmi bíráskodás Magyarországon 25. Bíróságok és a média kapcsolata igazgatási szempontból 26. A bíró erkölcsi dilemmái -az ítélkezésre hatást gyakorló objektív és szubjektív tényezők 27. A bírói véleménynyilvánítás szabadsága 28. A bíróságok HR rendszereinek digitalizációja és hatása a munkafolyamatokra Képzési és továbbképzési programok hatása a bírósági dolgozók teljesítményére 29. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása 30. A teljesítményértékelés továbbfejlesztésének lehetőségei az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban 31. A bírói hivatás társadalmi megítélésének alakulása az 1900-as évek elejétől 2025. tavaszáig 32. A munkaügyi bíráskodás hatásköri változásai 1945-től napjainkig és fenntartásának indokai Részvételi feltételek: A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül meghirdetésre. A bírósági tagozaton a bírósági szervezet tudományos fokozattal nem rendelkező tagjai, míg a joghallgatói tagozaton a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő magyar és külföldi hallgatók nyújthatnak be pályaművet, magyar nyelven. Nem vehetnek részt a pályázaton a pályaműveket értékelő bíráló bizottságok tagjai, továbbá a bíráló bizottsági tagok Ptk. szerinti hozzátartozói. A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei: Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából. A pályázónak törekednie kell az általa választott témakör, valamint az ahhoz kapcsolódó vitatott kérdések feltárására, az elérhető hazai, illetőleg nemzetközi szakirodalom minél szélesebb körű feldolgozására, az idézett források pontos feltüntetésére, a hivatkozási rend megtartására. A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van. A pályázatok benyújtásának formai követelményei: a) Általános követelmények: A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt). A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni. A pályamunkát tartalmazó fájl elnevezése a következő legyen: Mailáth_2025_Jelige. A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni. A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően. Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát. A hivatkozás rendjére az IJOTEN szerkesztési útmutatójának 4.1. – 5.8.2.5. pontjaiban foglaltak értelemszerűen irányadóak. Az IJOTEN szerkesztési elvek az alábbi linken elérhetők: https://ijoten.hu/uploads/szerzoi_utm_2018_januartol.pdf. b) Benyújtás technikai tudnivalói: A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni: a választott, maximum három szóból álló jeligét, szekciót, tagozatot, a választott téma számát és megnevezését. A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot. A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „Mailáth György Tudományos Pályázat 2025”, a jeligét. A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni: a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot), kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül), közepes méretű borítékot. Közepes méretű borítékban kell elhelyezni: a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén), nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez, nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti, nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn, nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette. Pályamunkák elbírálása: A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bíráiból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak, illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt. Pályamunkák díjazása: A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik: 1. hely: oklevél, nettó 300.000 forint és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián) 2. hely: oklevél és nettó 200.000 forint 3. hely: oklevél és nettó 150.000 forint Különdíj: oklevél és nettó 150.000 forint A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (fogalmazói álláshelyre pályázó) pedig 4 többletpontban részesül. Pályamunkák publikálása: Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek -a pályázat elbírálását követően -lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is. | Ingyenes e-mail tanfolyam Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert? Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.Legalább ennyit a forrásteremtésről címmel Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni. Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni. Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is. A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság. Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban. Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál... Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet. Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok! Huszerl József szerkesztő Itt iratkozhat fel
Ingyenes hírlevelünkre itt iratkozhat fel
| |||||||||
|
| |
| Felhasználási feltételek |